Kedves Látogató!
Tudom, manapság a versek olvasása már kissé unalmas és elavult időtöltésnek számít. Ezért gondoltam egy kissé feldobom, játékosabbá teszem.
Mégpedig egy állítólagos tanulmány állításával: „A cambridge-i egyetemen készült egyik tanulmány állítása szerint a szavakon belül nincs jelentősége annak miként rendeződnek el a betűk: egyedül az a fontos, hogy az első és az utolsó betű a helyén legyen. Ha a többire a legnagyobb összevisszaság jellemző, a szöveg akkor is érthető marad. A jelenség magyarázata az, hogy az emberi agy nem egyedi betűket, hanem teljes szavakat olvas. Íme a bizonyíték!”
„A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eigyk tnualmálny áítllsa sznreit a szvkaaon bleül nnics jlneestőgée anank mkénit rdeeőzndenk el a btűek: eyeüldl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó bteű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btűeket, hneam tleejs sazakvat ovals. Íme a bzonytéik.”
Ezek után jöjjenek a versek ugyanebben a stílusban.
Petőfi Sándor:
Szabadság, szerelem
Szbdaaásg, szreleem!
E ktető kell neekm.
Szreleermmét flöázdloom
Az élteet,
Szbdaaáségrt flöázdloom
Szreleemmt.
A farkasok dala
Svülöt a zviaatr
A fleőhs ég aaltt,
A tél iekr fia,
Eső és hó szkaad.
Kieeltn pszuatásg
Ez, aemlbyen lauknk;
Nicns egy bookr se', hol
Mgheúhazótnk maugnk.
Itt kíüvl a hiedg,
Az éshég ott bleül,
E keőtts ülzdöőnk
Knoíz kgeeylteünl;
S aomtt a hraadimk:
A tltöött fgeeeyvrk.
A feéhr hróa le
Prios véünrk cesepg.
Fzánuk és éezühnk
S áltvőe odaullnk,
Rszüénk miendn nooymr...
De szbaaodk vgauynk!
Egy szép hölgy emlékére
„Ldáámat tvlojaótl nem fléetm én,
Mret oly üers mnit sok tduós fjee.
Szvíemebn hoordm knicisem…szvíem
Sok sézp elémk kniécsevl van tlee.
Ah, mon dieu, ha véigggndooolm
Egy gzhőjaói úztaámasot:
Mniő bldoosgág!... útitársamúl
Egy göynöyűséergs sézp hlgöy adakt.
Hgöleyk krűöl én sgzéeyőnls vgaoyk,
Eőlbb teáht cask nmáén báuámlm;
Eslzátanm vgrée mgaaamt, mviel
Oly nájyaasn pinalltgtaott ráem.
Ktudiatm a bzesgeéélts kzöött,
Hgoy ő néemt síznszénő s Ptsere mén...
Hhoó, síznszénő, már kséz a klnaad!
Hoárbgó sívvzel ezt gdoonaltm én.
S ebérde müentnk. Az eédébnl a
Sézp hgöly bvegáott vgay két icte brot.
Haenm dcisretérée mndhooatm:
Nem is ltsáoztt meg rjtaa, hogy iovtt.
JÓZSEF ATTILA:
Mond mit érlel…(részlet)
Mndod, mit éerll aannk a srsoa,
ainkek nem jut kaanyépl;
kienk baászjszn nem blleig mrosza,
ki seétt gnoodk kzöt héenyl;
ültetne krumplit hraamdbáa
s nncis saazbd flöd egy kpaa se,
s csmkoóabn hull a haaászjla
s nem vsezi ésrze mgaa se?
Mndod, mit éerll aannk a srsora,
ainkek öt hlojda teerm;
lmoops túkyja káárl a trosra
s gndoaji fszéke a veerm;
s iágja nem zöörg, sem örke
nem bőg enyljtúva - nnics nkei -
s mléyréől práloog a bgröe,
ha kis casdláájt eetti?